A szakemberek a pólusváltás folyamatát az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm műholdjainak adatai, valamint ősi kőzetekben és üledékekben megőrzött mágneses nyomok segítségével rekonstruálták. A különleges hangzásvilág megalkotásához a kutatók a fa recsegését és az egymásnak ütődő kövek hangját rögzítő felvételeket használták fel. Ezeket a természetes zörejeket alakították át és rétegezték egymásra, hallhatóvá téve a mágneses mező rekonstruált változásait.

A mágneses mező pajzsként veszi körül a Földet, és eltéríti a Napból érkező töltött részecskéket
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / MGA

Az ESA egy szemléletes hasonlattal írta le a módszert: 

a folyamat olyan, mint amikor kottából játszanak el egy zeneművet, csakhogy ebben az esetben az ősi mágneses adatok szolgáltak kottaként."

A mágneses mező változásával évszázadokra meggyengült a bolygó védőpajzsa

A Föld mágneses mezejét a bolygónk magjában áramló folyékony fém hozza létre. Ez a világűrbe messze kinyúló erőtér létfontosságú szerepet játszik: 

eltéríti a Napból érkező részecskéket, így óvva meg a légkörünket.

Egy 2024-es tanulmány azonban bemutatta, hogy a Laschamps-esemény idején a mágneses mező erőssége a szokásos érték mindössze 5 százalékára csökkent, és évszázadokon át ezen a kritikus szinten maradt. A jelentős gyengülést a jégfuratminták és a tengeri üledékek vizsgálata is megerősíti. Az eredmények szerint ekkoriban mintegy megkétszereződött a berillium-10 izotóp mennyisége. Mivel ez az anyag a kozmikus sugárzás és a légkör kölcsönhatása során jön létre, az izotóp mennyiségének növekedése egyértelműen bizonyítja, hogy a meggyengült védőpajzson jóval több sugárzás jutott át.

Ma is változik a mágneses mező

A Föld mágneses mezeje napjainkban is folyamatosan változik: az északi mágneses pólus például épp Kanada felől Szibéria irányába vándorol. A Swarm műholdak eközben egy másik fontos jelenséget, az úgynevezett dél-atlanti anomáliát is figyelemmel kísérik. Ez egy olyan térség az Atlanti-óceán déli medencéjében, ahol a mágneses pajzs a megszokottnál gyengébb. Az érintett térség 2014 és 2025 között csaknem a kontinentális Európa területének felével bővült. A növekedés aszimmetrikus: Afrika és Dél-Amerika irányában eltérő módon zajlik.

Bár mindez aggasztónak tűnhet, a jelenlegi kutatások szerint a gyengülés nem feltétlenül utal közelgő pólusváltásra.

A múltban is alakultak már ki hasonló, vándorló mágneses anomáliák anélkül, hogy a Laschamps-eseményhez hasonló átfordulás követte volna őket. Mivel a következő pólusváltás pontos időpontja gyakorlatilag megjósolhatatlan, a kutatók továbbra is folyamatosan figyelik bolygónk mágneses mezejének változásait.