A Max Planck Naprendszerkutató Intézet Natalie Krivova vezette kutatócsoportja jelenleg is azt elemzi, vajon fizikailag adottak-e a feltételek egy szuperkitöréshez a Napon. Azt azonban egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy mekkora az esélye egy ilyen eseménynek.

Szuperkitörés a Napon: egy rendkívül erős esemény súlyos zavarokat okozhatna a földi technológiában
Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / MGATörténhet-e szuperkitörés? A napfoltok mérete adhat választ a kérdésre

A kutatók a NASA Solar Dynamics Observatory nevű műholdjának adatai alapján vizsgálták meg a 2010 és 2016 közötti 300 legerősebb napkitörést. Azt akarták kideríteni, milyen összefüggés van a felszabaduló energia és az eseményt elindító úgynevezett aktív terület mérete között. 

Miután a szakemberek statisztikai összefüggést állapítottak meg az energia és a terület nagysága között, az erre épülő modellt a valaha megfigyelt legnagyobb napfoltcsoportokra is alkalmazták. A foltokból megbecsülték az aktív területek kiterjedését, majd kiszámolták a belőlük kiinduló kitörések lehetséges maximális erejét.

Eredményeik – melyeket a Philosophical Transactions of the Royal Society A folyóiratban publikáltak – alapján ezek a hatalmas területek elméletileg valóban képesek lettek volna egy szuperkitörés előidézésére.

Mekkora esély van egy szuperkitörésre?

Bár a vizsgált időszakban a Napon nem történt szuperkitörés, a kutatók feltételezték, hogy a kisebb eseményeknél megfigyelt összefüggések a jóval hevesebb kitörésekre is érvényesek.

Éppen ezért a mostani eredmény egy tisztán elméleti becslés: nem ad választ arra, hogy milyen valószínűséggel vagy milyen gyakran számíthatunk ilyen szélsőséges jelenségekre.

Korábbi tanulmányok ugyan kimutatták, hogy a Naphoz hasonló csillagokon átlagosan százévente fordul elő egy-egy szuperkitörés, de fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán több ezer csillag adatain alapuló statisztikai átlag. Vagyis egyáltalán nem jelenti azt, hogy a Napon is ilyen szabályos időközönként következnének be rendkívül heves kitörések.