Magyarország helyzeti előnyben van az atomenergetikában, súlyos hiba lenne ezt hátránnyá fordítani – fogalmazott dr. Aszódi Attila egy szakértői beszélgetés során. A BME Természettudományi Karának dékánja azt mondta, a Paks II. projekttel, ahol már az építkezés zajlik, évekkel járunk számos más ország előtt.

Hogyan alakulnak a hazai és európai energiaárak? Milyen energiamix garantálhatja Magyarország ellátásbiztonságát a jövőben? Szükség van-e Paks II.-re, milyen szerepet kaphat a szél- és napenergia, és mi várható a gáz- és olajellátás terén? Ezeket a kérdésköröket járta körbe a Magyar Katolikus Rádió Kerengő című műsora, amelynek vendége volt dr. Aszódi Attila egyetemi tanár, a BME Természettudományi Karának dékánja, ifj. Chikán Attila, az ALTEO Csoport vezérigazgatója és Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Abban mindhárom szakértő egyetértett, hogy Paks II.-re szükség van.

– Nukleáris technológusként végeztem annak idején Veszprémben, tehát hazabeszélek, amikor azt mondom, hogy igen, kell több nukleáris kapacitás Magyarországon – fogalmazott Grád Ottó. Azt mondta, a Paks II. projektet illetően elsősorban a szerződéses partner és a projekt megvalósításának nehézségei jelentik a kihívást, de ez már bizonyos mértékig politikai kérdés. – A portfólióban mindenképpen szükség van több nukleáris energiára, mert a bázis elektromos áram előállításának a legkényelmesebb módja egy jól működő, folyamatosan, ideális kapacitáson üzemelő atomerőmű. Erre lehet ráépíteni a csúcsidőszakokban szükséges többletkapacitásokat – mondta.

– Fenntarthatósági szempontból azok a kockázatok, amelyek a klímaváltozásból és a biodiverzitás csökkenéséből erednek, messze meghaladják azokat a kockázatokat, amelyeket egy jól megépített és jól üzemeltetett atomerőmű jelent. A két dolog nem is összehasonlítható – ezt már ifj. Chikán Attila mondta. Hozzáfűzte: a nukleáris energia csökkentésével vagy mesterséges kivezetésével olyan problémákat generálunk, illetve generálnánk, amelyek több ország példáján is láthatók. Az ilyen országokban a szén-dioxid-kibocsátás meredeken emelkedett annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokba irányuló beruházások szintén növekedtek.

– A Paks II. 2026-ban kétségkívül egy rendkívül bonyolult helyzetben lévő projekt a jelenlegi geopolitikai környezet és a háború miatt – ismerte el dr. Aszódi Attila. Hozzátette, hogy mindemellett műszakilag teljesen rendben van. Korszerű, harmadik generációs technológiáról van szó, és az a nemzetközi konzorcium, amely nyugati és orosz vállalatok részvételével állt össze a megvalósítására, képes magas színvonalon felépíteni a létesítményt. – Mindenképpen kell Paks II. A villamos energia szerepe folyamatosan felértékelődik. Az energiaellátás egyre inkább a villamos energia irányába tolódik el, ezért szükség van olyan zsinórtermelő erőművekre, amelyek folyamatosan rendelkezésre állnak. Ezt az atomerőmű tudja biztosítani. Technológiai értelemben a magyar villamosenergia-rendszernek szüksége van arra az évente mintegy 19 terawattóra villamos energiára, amelyet a két új blokk biztosítani tud – részletezte. Arra is kitért, hogy míg 2014-ben csak néhány európai ország gondolkodott az atomenergiáról hasonlóan, mint Magyarország, addig azóta jelentősen nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek felismerték, hogy szükség van rá.

– A Paks II. projekttel, amely mögött finanszírozás, szerződés, technológia, engedélyek és kész tervek állnak, ráadásul az építkezés is zajlik, évekkel járunk számos más ország előtt. Ezt a helyzeti előnyt helyzeti hátránnyá fordítani súlyos hiba lenne – összegezte a szakember.

A teljes beszélgetés itt elérhető.