Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője előadásában a makrogazdasági folyamatokat és azok hatását ismertette:

A hazai gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is a fogyasztás, amely a korábbi nehéz években is a legfontosabb növekedést támogató tényező volt. Bár a német ipari termelés továbbra is oldalazó, sőt inkább enyhén lefelé tartó trendet mutat, a magyar ipar teljesítménye az év eleje óta elvált ettől a negatív dinamikától, és örvendetes módon növekedésnek indult.

A gazdaság kilábalt a több éve tartó stagnáló helyzetből

– véli a szakember.

Ez a növekedés azonban egyelőre felemás képet mutat, és nem érint minden piaci szereplőt egyformán. A javulást elsősorban néhány kiemelkedő nagyvállalati projekt húzza: a debreceni BMW-gyár termelésbe állása, a kecskeméti Mercedes-gyár új egységének kapacitásbővítése, valamint a Komárom-Esztergom vármegyében működő SK Innovation akkumulátorgyár teljesítménye. Az ipar többi részében ugyanakkor továbbra is stagnálás vagy enyhe visszaesés tapasztalható. Pozitív előrejelzésre ad okot viszont, hogy a német ipari megrendelések állománya az elmúlt fél évben növekedésnek indult.

A szakember szerint a munkaerőpiacot a nehéz gazdasági helyzet nem rázta meg drasztikusan: a foglalkoztatottság nem esett vissza érdemben, bár a munkahelyek számának 2022-ig tartó dinamikus bővülése megállt, és az elmúlt egy-két évben inkább enyhe csökkenés volt látható. A gazdaság élénkülésével a munkaerőpiac stabilizálódása, majd javulása várható, azonban a demográfiai folyamatok – a magyar lakosság öregedése és fogyása – strukturális korlátot szabnak a foglalkoztatotti létszám érdemi növekedésének.

A befektetői hangulatot jelentősen befolyásolja az európai gázárak és olajárak nyár eleje óta tartó emelkedése, amely mögött elsősorban a közel-keleti geopolitikai feszültségek és háborús konfliktusok állnak. Ez a bizonytalanság az inflációs mutatókra is nyomást gyakorol, amelyek mind az Egyesült Államokban, mind az eurózónában a jegybanki 2 százalékos cél felett alakulnak.

A piacok jelenleg arra számítanak, hogy a Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) is folytatja a kamatemeléseket. Ugyanakkor a jegybankárok óvatosak, mivel a piaci várakozások gyakran túlreagálják a folyamatokat.

A monetáris politika nehezen tudja kezelni a kínálati vagy költségsokkokat, hiszen a magas kamatok önmagukban nem fogják letörni a világpiaci olajárakat, viszont gátat szabhatnak annak, hogy ezek a hatások tartósan beépüljenek a hosszú távú inflációs várakozásokba.

Az amerikai állampapírpiacon az 1, 2, 3 és 10 éves lejáratokon egyaránt hozamemelkedés ment végbe. Az adatok elemzése alapján a rövid lejáratokon (1-2 év) a nominális hozamok emelkedését inkább az inflációs félelmek magyarázzák, a reálhozamok itt érdemben nem változtak. Ezzel szemben a hosszabb lejáratokon (3 és 10 év) nem az inflációs várakozások emelkedése, hanem a reálhozamok növekedése látható. Ezt a hosszú távú emelkedést egyfelől a mesterséges intelligenciától remélt gyorsabb gazdasági növekedés, másfelől az államadósságok elszállásától való befektetői félelem hajtja – mutatott rá Árokszállási.

Magyarországon a nyári hónapokban közel tízéves távlatban is rendkívül alacsony inflációs mutatókat regisztráltak; ez az átmeneti időszak azonban véget ér, a bázishatások és az energiaárak miatt az éves inflációs mutatók a közeljövőben ismét emelkedni fognak. Az MBH Bank várakozásai szerint a jövő évi infláció némileg magasabb lehet az ideinél, egyes hónapokban a 3 százalékos szint fölé is emelkedhet. Hosszabb távon, 2028-ra az infláció várhatóan stabilizálódik a 2,5 százalék körüli szinten.

Az előadásban kitért arra is, hogy a pénzpiaci várakozások szerint a hazai kamatcsökkentési ciklus egyelőre nem folytatódik, a piac rövid távon már nem áraz érdemi további vágásokat. A forint a nyári erősebb időszak után korrekción ment keresztül. A hazai fizetőeszköz árfolyama továbbra is rendkívül érzékeny az energiaárak alakulására, mivel Magyarország fosszilisenergia-import kitettsége régiós összevetésben is kiemelkedően magas.

A kormányzati tervek szerint a költségvetési hiányt 2030-ig fokozatosan 3 százalék alá kell csökkenteni. Az idei évre várható 7,0-7,5 százalék körüli hiányszintről történő visszalépés komoly kihívást jelent, hiszen ez több mint 4000 milliárd forintos kiigazítási igényt von maga után.

A költségvetési hiány lefaragása komoly feladat, hiszen a hiánycél eléréséhez szükséges kiigazítás több ezermilliárd forintos tétel, amit a kormány vélhetően nem kizárólag direkt megszorításokkal, hanem egyéb egyenlegjavító lépésekkel igyekszik majd megoldani.

Az MBH Bank prognózisa szerint a piacok a jövő évben még tolerálni fogják az 5–5,5 százalék közötti hiánymutatót, amennyiben látható lesz a hiteles középtávú konszolidációs pálya.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője, fotó: Stiller Ákos

A rendezvényen ezt követően Murvai Ildikó, az MBH Bank prémium szegmensmenedzsment igazgatója vette át a szót, aki a hazai prémium banki szektor fejlődését ismertette. Elmondása szerint ez a terület az egyik legdinamikusabban növekvő szegmens Magyarországon: a 2026-os első féléves adatok alapján a kezelt vagyon meghaladja a 11 000 milliárd forintot, amelyet több mint 760 ezer ügyfél számláján kezelnek.

A prémium banki szegmens elérésének kritériumai piaci szinten eltérőek: míg egyes versenytársaknál már havi 400 ezer vagy 1 millió forintos jövedelemtől elérhető ez a státusz, az MBH Banknál havi 800 ezer forintos igazolt jövedelem, vagy legalább 8 millió forintos megtakarítási állomány a belépési küszöb – emelte ki.

A szegmens jelentőségét a hosszú távú hozamkülönbségek is jól szemléltetik. Egy 10 millió forintos tőke 10 éves lekötése esetén, 6 százalékos átlagos éves hozammal számolva a lejáratkor közel 18 millió forint áll rendelkezésre. Ha azonban tudatos portfóliókezeléssel sikerül 2 százalékponttal magasabb, 8 százalékos éves hozamot elérni, a végösszeg már meghaladja a 21 millió forintot.

A kockázatok csökkentése és a hozamok optimalizálása érdekében a diverzifikáció kulcskérdés a portfólióalkotáskor, de ettől még aktívan figyelik, merre tart a piac és rugalmasan reagálnak erre: az MBH Bank nem zár ki teljes eszközosztályokat a portfóliókból, hanem a piaci helyzetnek megfelelően finomhangolja azok súlyozását.

Az igazgató kitér arra is, hogy a prémium szolgáltatások a kedvezményes számlacsomagokon, a hitelkonstrukciókon és a kényelmi szolgáltatásokon túl dedikált prémium tanácsadói hálózatot is biztosítanak.

A digitális kényelem és a mesterséges intelligencia gyorsasága kulcsfontosságú a mindennapi tranzakciók és szolgáltatások során, ám a pénzpiaci bizonytalanságok és a teljes körű jövőtervezés idején a személyes tanácsadás által nyújtott emberi tényező és a bizalmi környezet pótolhatatlan marad.

Murvai Ildikó, az MBH Bank prémium szegmensmenedzsment igazgatója, fotó: Stiller Ákos

Az előadásokat követő panelbeszélgetésben Murvai Ildikó kiemelte, hogy az 1300 milliárd forintos kezelt vagyon több mint 70%-a van befektetési alapokban az MBH Banknál.

Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője az okos és célzott diverzifikációt emelte ki a befektetési alapok egyik legnagyobb előnyeként. Aktív kezelést kölcsönöz nekünk, a kockázat le és fel „tekerésével”. A múlt fontos tényező, amikor hasonló termékeket hasonlítunk össze – hangsúlyozta, de nem érdemes kergetni a már megvalósult hozamokat, hanem inkább globális szinten gondolkodni. A régiós piac már nem annyira olcsó, így a korábbi felülsúly inkább a semleges felé billen – tette hozzá.

Egy kiegyensúlyozott befektető esetében szerinte a részvénysúly nagyjából 45%,

a hazai rövid kötvények viszont érdekes befektetési lehetőségek, különösen most, mivel van rajtuk egy kamatelőny. A lakossági állampapírok kapcsán a legnagyobb előny a likviditás volt, a kamatelőny már nem igazán látszik. Ha lesz eurózónás csatlakozás, jobban megérheti egy intézményi állampapírt venni, hiszen egy hozamcsökkenés az árfolyamot feljebb hajthatja – hangsúlyozta.

Bene Zsombor, az MBH Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az elmúlt 5 év egy abszolút hozamú alap esetében sok mindent megmutat az adott alap kezeléséről: ha jó volt a teljesítmény, az sokat elárul a portfóliómenedzserről. Az évtized elejétől egyfajta strukturális törést lehet megfigyelni a világban, ilyenkor értékelődik fel leginkább az abszolút hozamú alapok relevanciája.

A szakértő szerint az USA-Kína tengelyben ebben az évtizedben nem várható változás, a mesterséges intelligencia kapcsán is folyamatos harc dúl a két ország között. Több pólusú lett a világ, a populizmus, a szélsőségesebb pártok előretörése nem az egységet, nem a kooperációt segíti.

A diverzifikáció fontos, azonban ez csak akkor tud jól működni, ha a részvény és kötvény-korreláció jól működik, kisimítják egymást,

azonban inflációs időszakban ez a korreláció megtörik – tette hozzá, és szerinte ez az évtized most erről fog szólni.

Pásztor András, a Fundamenta Értéklánc ügyvezetője a Fundamenta Ingatlan képviseletében kiemelte, hogy Magyarországon a lakosság túlnyomó többségének az ingatlan a legfontosabb vagyontárgya, 96%-uk saját tulajdonú ingatlanban lakik, ami Nyugat-Európához képest magasnak számít. Befektetési szempontból érdekes kép rajzolódik ki: 2001-ig visszamenve nem nagyon találni olyan 5 éves ciklust, amikor sokat lehetett volna veszíteni egy ingatlanbefektetésen. Ha a 2025 előtti 15 évet nézzük, 250%-os nominális áremelkedést lehetett látni az ingatlanoknál, és azóta ez csak fokozódott (állampapír-dömping megjelenése a piacon, Otthon Start program elindulása). Idén márciustól azonban kissé megállt a piac, az Otthon Start programot sokan ki tudták használni, de ez a hitelfelvevői kör lassan kifulladt.

Most oldalaz a piac: a kereslet visszaesett, a kínálat szinten maradt, sokan kivárnak így az eladással

– ezt támasztja alá a Fundamenta Ingatlan „INPulzus” felmérése is, melynek épp a napokban jelentek meg a legújabb eredményei.

Befektetési szempontból két komponens lehet érdekes: az értéknövekedés, itt azonban az óriási felfutás talán most megállt, a másik a hasznosítás, bérbeadás; a bérlakáspiac azonban több sokkot is szenvedett az elmúlt időszakban (Airbnb szabályozás, Otthon Start program miatt sokan, akik eddig béreltek, most vásároltak). A költségeket tekintve az ingatlanvásárlás nem olcsó mulatság, a fenntartási költségek, a kezdeti költségek, a rendszeres felújítás is mind olyan, amivel számolni kell.

A bérleti hozamok jelenleg egy 50 négyzetméteres budapesti ingatlannál nagyjából 4-5% közé tehetőek

 – hosszabb távon még lehet értéknövekedés az ingatlanokban, rövid távon azonban ott vagyunk, ahol az állampapírok jelenleg – tette hozzá.

A szakértő szerint eljött az a piac, amikor a vevők diktálhatnak, aki befektetési célból vásárolna, az lehet, hogy jobban jár, ha kicsit kivár, amíg konszolidálódik a helyzet.

Vince Péter szerint örömteli lenne, ha Magyarországon is euró lenne, a devizakockázat szempontjából mindenképp. Euróban kinyílik a világ előttünk, a régiós, az európai tőzsdék, befektetők szempontjából előnyös lesz, mert az euró kockázat alacsonyabb. Befektetőként erre kötvénypozíciókkal lehet készülni, a meglévő kamatszelvények nem változnak, de a hozamok szépen konvergálni fognak az euróövezeti hozamok felé, és az eddig tartó út az, amit egy befektető jól ki tud használni.

Ingatlan oldalról kevesebb „izgalmat” lehet látni az euróövezeti csatlakozás kapcsán, legalábbis az eddigi példák ezt mutatják. Sok esetben az ingatlanokat már most is euróban árazzák – tette hozzá Pásztor András.

Bene Zsombor kiemelte, hogy a forintos befektetési alap sorozatok így ki fognak kerülni a kínálatból, ami egyszerűsíti a munkát, de azért a devizás kitettségeken is lehetett sok pénzt keresni, így az egyik szemünk sír, a másik nevet – mondta. Nemzetgazdasági szinten viszont ez egy pluszos történet lesz.

Panelrésztvevők balról jobbra: Vince Péter, Pásztor András, Bene Zsombor, Murvai Ildikó (moderátor), fotó: Stiller Ákos

Címlapkép forrása: Portfolio