A Duna magyarországi szakaszán rendkívül alacsony vízállás alakult ki. Az október 2-i reggeli adatok szerint Budapestnél 0 centimétert, Paksnál –114, Dunaújvárosnál –116, Nagybajcsnál –70, Nagymarosnál –96, Esztergomnál –47, Komáromnál –29, Baján –31, Mohácsnál pedig –12 centimétert mutatott a vízmérce.

Az Országos Vízjelző Szolgálat október 1-jei jelentésében úgy fogalmazott, hogy a Duna „Dunaújvárosig jellemzően rendkívül alacsony, alatta igen alacsony vízállású”. A következő hat napban ráadásul több helyen előfordulhatnak az LKV-t, vagyis az eddig mért legkisebb vízállást elérő vagy azt alulmúló értékek is.

Paksnál október 2-án hajnalban –113 centiméter körüli értéket mértek, és az előrejelzés sem mutat gyors javulást. A folyó az ország délebbi szakaszain is alacsony: Baján és Mohácsnál ugyancsak negatív, illetve nulla közeli értékeket regisztráltak.

Érdekes kivételt jelent Győr, ahol a belvárosi folyók látványa nem feltétlenül árulkodik a dunai helyzetről. 

Ebben fontos szerepe van a Mosoni-Duna Torkolati Műtárgynak, amely megtámasztja a Mosoni-Duna vízszintjét.

Az alacsony vízállás nem kizárólag Magyarországot érinti. Romániában különösen látványosan mutatják a helyzetet a vízhozamadatok. A román Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet október 1-jei jelentése szerint Baziașnál, ahol a Duna belép az országba, 1350 köbméter/másodperc volt a vízhozam, miközben az októberi sokéves átlag 3900 köbméter/másodperc.

A román előrejelzés további csökkenéssel számol: a vízhozam a következő napokban akár 1250 köbméter/másodpercre mérséklődhet.

A Duna más országokban is alacsony vízállással küzd. Ausztriában a hajózási mélységekre is hatással van a helyzet, Szlovákiában több mérőállomáson negatív vízállási értékeket regisztráltak, Szerbiában pedig további apadást jeleztek előre.