Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken reagált a kormányzati tájékoztatón elhangzottakra, miután a közlekedési és beruházási miniszter bejelentette a Déli körvasút fejlesztésének felfüggesztését. A döntés indoklása szerint a közbeszerzési eljárásnál felmerült összejátszás miatt megkérdőjeleződött a beruházás folytatásának lehetősége.

A közbeszerzést az Európai Számvevőszék (ECA) is vizsgálta. A kormányzati tájékoztatón az hangzott el, hogy az ECA már tíz hónappal korábban értesítette a magyar kormányt a megállapításairól, az értesítések pedig az ÁSZ-on keresztül érkeznek, így a hivatalnak is tudnia kellett az ügyről, mégsem intézkedett.

Vitézy Dávid tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárás lezárása után már csak néhány nagy állami ellenőrző szervnek van lehetősége utólag megtámadni az eljárást, a minisztériumnak azonban nincs ilyen jogosultsága.

Az ÁSZ közleménye szerint az Európai Számvevőszék a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges jelentését 2026. október 8-án tette közzé. Az érintett Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz projekt vizsgálata nyáron zárult le, a záró levelet pedig 2026. július 17-én küldték meg az érintett Nemzeti Fejlesztési Központnak, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnak és a technikai segítségnyújtóként közreműködő ÁSZ-nak.

A hivatal szerint tehát az új kormány idején, júliusban érkezett meg a vizsgálat záró levele, és a kormány az ÁSZ-szal egyidejűleg értesült a megállapításokról. Az ECA a vizsgálat során tanúsított együttműködésért köszönetet mondott az ÁSZ-nak és a magyar hatóságoknak.

Az ÁSZ álláspontja szerint a megállapításokkal kapcsolatos intézkedések elsősorban a kormányra és az érintett szervekre tartoznak. Ezek közé tartozhat a vizsgálat alanyaként megjelölt, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Központ is.

A közleményben a számvevőszék azt az állítást is hamisnak nevezte, hogy a kormánynak ne lenne joga a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulni. A hivatal szerint a jogszabályok több állami szereplőnek is lehetőséget biztosítanak erre.

A felsorolásban a különböző hatóságok mellett szerepel a kormányzati ellenőrzési szerv, a Magyar Államkincstár, a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, valamint az állami vagyon felügyeletéért, a közbeszerzésekért és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter is.

Az ÁSZ azt is közölte, hogy az ECA megállapításait a saját kockázatkezelési folyamataiban értékeli, és figyelembe veszi éves ellenőrzési tervének összeállításakor. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hatóság, és az uniós források felhasználásának elsődleges ellenőrzése nem az ő feladata. Erre a magyar jogrendszer külön intézményeket és ellenőrző hatóságokat jelöl ki.