Pontosan 82 évvel ezelőtt, 1944. október 9-én született meg az a kormányrendelet, amely – legalábbis részben – megtiltotta, hogy az éttermekben húsételeket szolgáljanak fel. A 117.930/1944-es számú kormányrendelet értelmében csak az olcsóbb, III. és IV. osztályú vendéglőkben lehetett innentől a törvény szerint hústartalmú ételt kapni, ott is csak gulyást vagy főtt marhahúst. A nem mindennapi rendelet kapcsán retró fotókon idézzük fel, miképp mutatott akkoriban Budapest.

Ahogy sodródott bele Magyarország egyre jobban a világháborúba, úgy fogytak a készletek, úgy vált folyamatosan minden hiánycikké. Ráadásul 1944 őszére hazánk frontországgá is vált, ami kiváltképp az olyan területeken jelentett radikális változást, mint például Budapest: hiszen míg a vidéknek, a gazdaságoknak voltak saját tartalékaik, addig egy nagyvárosnak kevésbé – kiváltképp, ha a lakosok mellett a területre vezényelt katonákat is el kellett látni. A cukor és a zsír vásárlását már 1940-től korlátozták (ezeket jegyre lehetett kapni). Persze ezek a korlátozások vidéken is érvényben voltak, azonban az olyan nagyvárosokban, mint Budapest, éreztették leginkább a hatásukat. Érthető, hisz itt ezeket az alapanyagokat nem lehetett más forrásból beszerezni, nem volt "háztáji" semmiből... Az idő előrehaladtával egyre több minden lett hiánycikk: 1941-ben már lisztjegy, majd kenyérjegy is készült – idézi fel a Napi Történelmi Forrás oldala, hozzátéve: ezzel párhuzamosan az újságokban tucatszám jelentek meg "háborús receptek", azaz olyan receptek, amikben a hiánycikkeket valami mással helyettesítették. Sőt, 1942-ben, Madár Imrénének köszönhetően megjelent a II. világháború magyar hadi szakácskönyve is.

Ilyen előzmények után jelent meg 1944-ben a hústilalmi rendelet az éttermekre vonatkoztatva. Érdekes, de a történészek beszámolói szerint az emberek ekkoriban nem érezték olyan mértékben a hiányt, mint ahogy azt hinnénk. Egyrészt bizonyos húsmentes napok már eddig is be voltak iktatva törvényileg, így hozzászoktak a jelenlétéhez, másrészt épp rekordtermést hozott az év, ráadásul a feketekereskedelem is virágzott.

Mivel az 1944-es esztendő mezőgazdasági szempontból rekordtermest hozott, a lakosság, így a fővárosiak is tudtak élelmet felhalmozni a jegyrendszer és a felvásárlási tiltás ellenére (főleg tartós élelmiszert és hüvelyes terményeket raktak el), érthető módon a feketepiac is virágzott. A „csak egy nap a világ” hangulatnak köszönhetően a fővárosban az ostrom idején kiárusították a készleteket, nehogy az oroszok kezébe kerüljön. Így volt lehetséges a nagy karácsonyi bevásárlás is, illetve az, hogy az éttermek kínálata olyan volt, mintha nem is lett volna háború

 – magyarázta Babucs Zoltán történész a Magyar Nemzetnek.