Szívelégtelenség során sokszor romlik a szívizomsejtek energiatermelése, ami tovább súlyosbítja a szív működésének zavarát. A kutatók ezért újfajta kezelési módszer kifejlesztésébe fogtak: spenótlevelekből a fotoszintézisben részt vevő tilakoidokat vontak ki, majd nanoméretű részecskékké alakították őket. Ezeket szívizomsejtekből származó membránba csomagolták, hogy könnyebben a sejtekbe jussanak.

A növényi eredetű részecskék vörös fény hatására növelték a sejtek ATP-szintjét. Az ATP egy olyan molekula, amely energiát biztosít a sejtek működéséhez. A módszert később patkányokon is tesztelték, amelyeknél műtéti úton idéztek elő szívelégtelenséget. A nanorészecskéket közvetlenül a szívizomba fecskendezték, majd az állatok egy részét vörös lézerfénnyel is kezelték.

Az eredmények alapján a nanorészecskék és a fénykezelés együttesen javították a szív pumpafunkcióját, továbbá mérsékelték a szívizom hegesedését és kóros megnagyobbodását.

A nanorészecskék kizárólagos alkalmazása ugyanakkor nem javította érdemben a szív pumpafunkcióját.

A Small című tudományos folyóiratban bemutatott eljárás még kísérleti stádiumban van. A kutatóknak több problémát is orvosolniuk kell: a nanorészecskék mellett megfelelő mennyiségű fényt kell a szívhez juttatniuk. Kérdéses az is, hogy a növényi eredetű energiatermelő rendszer meddig működőképes. A szakemberek most a részecskéket fokozatosan a szívhez juttató gélek és tapaszok kifejlesztésével kísérleteznek.