Ukrajna újraindította az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, miután Volodimir Zelenszkij közölte: Kijev korábban az amerikai kérésre átmenetileg szüneteltette az energetikai létesítmények elleni csapásokat, Oroszország azonban továbbra is támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát. Az ukrán elnök ezért bejelentette, hogy országa ismét célba veszi az orosz olajipari létesítményeket.

Október 15-én ukrán drónok csapódtak be a rjazanyi olajfinomító területére. Pavel Malkov, a régió kormányzója szerint, tűz keletkezett, sérültekről azonban nem érkezett jelentés. A támadás miatt 14 iskolában és 25 óvodában felfüggesztették a tanítást.

A konfliktus közben a Starlink körül is feszültség alakult ki. Ukrán beszámolók szerint a műholdas kommunikációs rendszer katonai használatát (Starshield) érintő korlátozások, illetve a kapcsolat megszakadásai egyes műveleteket is megnehezítettek. Elon Musk ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a katonai célú Starshield rendszer az amerikai kormány tulajdonában és ellenőrzése alatt áll, a használati és sebességkorlátozásokról pedig az amerikai hadsereg, végső soron az elnök dönt. A kereskedelmi Starlinket elmondása szerint polgári és védelmi célokra szánták, nem támadó katonai műveletekre.

A Fehér Ház egyik tisztviselője az Axiosnak azt mondta, hogy az amerikai kormányzat nem vett részt a Starlink ukrajnai működésének korlátozásában, és felveszik a kapcsolatot a SpaceX-szel, hogy tisztázzák a történteket.

Sean Wiswesser, a CIA egykori külföldi állomásfőnöke az Origónak adott reakciójában hangsúlyozta: a harctéri hírszerzési információk létfontosságúak Ukrajna számára, mert ezek segítik a katonai eszközök, a fegyveres erők és a civilek védelmét. Szerinte erről kevesebb szó esik, mint az elfogórakétákról vagy más fegyverekről, holott a hírszerzés a háború egyik kulcsfontosságú frontja.

Wiswesser szerint az Egyesült Államok a NATO-szövetségeseivel együtt eddig biztosította ezeket az információkat, néhány rövid ideig tartó, de jelentős kivételtől eltekintve. Úgy véli, a támogatásnak folytatódnia kell, az amerikai kongresszusnak pedig hatályba kell léptetnie Lindsey Graham szenátor szankciós törvényjavaslatát.

A volt CIA-állomásfőnök külön kitért a Starlink körüli vitára is. Mint fogalmazott, biztosítani kell, hogy a szolgáltatást ne kapcsolgassák ki és be „mintha valamilyen videójáték lenne”. Hozzátette, hogy emberéletek forognak kockán, és az Egyesült Államoknak, valamint Európa egészének fontos érdeke fűződik az Ukrajnában zajló harchoz.

Wiswesser szerint Európának a szankciók terén is határozottabban kellene fellépnie. A volt CIA-állomásfőnök azt sürgette, hogy az európai országok foglalják le a befagyasztott orosz vagyon első 50 milliárdját, és helyezzenek kilátásba további vagyonelkobzásokat, ha Vlagyimir Putyin nem támogatja az átfogó tűzszünetet, illetve folytatja a hibrid hadviselést és a NATO-tagállamok elleni dróntámadásokat.

A befagyasztott orosz jegybanki vagyon jelentős része Európában található: a teljes összeg mintegy 260 milliárd euró, ebből körülbelül 193 milliárd eurót az Euroclear kezel. Az eszközök felhasználásáról ugyanakkor továbbra is vita folyik az Egyesült Államok és az európai országok között. 

A Financial Times beszámolója szerint Washington felvetette, hogy a befagyasztott orosz vagyon egy részét amerikai ellenőrzésű konstrukcióba helyeznék át, ezt azonban európai tisztviselők elutasították.

A szankciós politika más területeken is változhat. Donald Trump átmenetileg enyhített az orosz dízel kivitelét érintő korlátozásokon, amit az energiaárak mérséklésével indokolt. A lépés bírálói szerint ez bevételhez juttathatja Moszkvát. Az amerikai kormányzat emellett a szankciók alatt álló, úgynevezett árnyékflottához tartozó hajókra vonatkozó szabályok enyhítését is mérlegelte, elsősorban a globális szállítási költségek csökkentése érdekében.