Franciaországban országszerte nagyszabású tüntetéseket tartottak, a kezdeten békés demonstrációk később erőszakossá fajultak. Több városban összecsapásokról számoltak be, számos üzlet kirakatát betörték, autókat gyújtottak fel. A legnagyobb figyelmet egyértelműen a limogesi eset kapta, ahol teljesen leégett a 19. századi városháza. Guillaume Guérin polgármester azt mondta, hogy az épületét megrohamozók „nem ügyeket védő tüntetők” voltak, hanem „háborúra szerveződő emberek”.

A súlyos események hatására az esti órákban a francia kormány válságtanácskozást tartott, majd este nyolc órakor Macron beszédet intézett. Az elnök határozottan elítélte az eseményeket:

„Középületeket, üzleteket és városházákat támadtak meg, egyes esetekben pedig leromboltak” – kezdte.

Több száz rendőr sérült meg. Amikor láttuk a képeket, mindannyian azt gondoltuk: mi járhat a fejükben? Hogy tehetik ezt a franciák Franciaországgal? Ma este mindannyian dühöt és szégyent érzünk. Elviselhetetlen látni, ahogy a városokat, városaink utcáit így kifosztják

– ítélte el az eseményeket.

Elmondta, hogy szerinte az ilyen típusú rombolást semmi sem indokolhatja. Kijelentette, hogy támogatást nyújtanak azoknak, akik „nehéz időket élnek át”. Hozzátette, a békés tüntetők követelései jogosak a megélhetési költségek emelkedésével és az üzemanyagárakkal kapcsolatban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a demonstrálókat nem szabad összekeverni „azokkal, akik törtek, zavarogtak és fosztogattak”. Kijelentette, hogy a hatóságokat arra fogja kérni, hogy a lehető legalaposabban vizsgálják ki az eseményeket és az elkövetők feleljenek a tetteikért.  

Macron szerint valóban beszélni kell az országot érintő problémákról, ugyanakkor ennek a nyilvánosságban kell felületet biztosítani, ahol a pártok között folyhat a vita a szociális helyzetről. Szerinte az utcai zavargások nem megfelelőek ehhez. A francia elnök végezetül egységességre szólította fel az országot.

A kormány politikájával szembeni elégedetlenség a középiskolásoktól indult el, akik számos országba sztrájkba kezdtek a romló oktatási helyzet miatt. A megmozdulások egyre jobban terjedtek, miközben egyre gyakrabban a szélsőbaloldali politikusok kifejezték a támogatásokat. A többi párt visszatérően azzal vádolja kifejezetten az Engedetlen Franciaország (LFI) pártot, hogy próbál hasznot húzni a közelgő elnökválasztás előtt a megmozdulásokból. A párt vezetője és elnökjelöltje, Jean-Luc Mélenchon a felmérések szerint a második fordulóba is bejuthat, ahol várhatóan az ellenfele a szélsőjobboldali Marine Le Pen lehet.

Címlapkép forrása: EU