Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság óvatosságra int és nem tartja indokoltnak az uniós tanács által a 2027-es uniós költségvetésre vonatkozóan javasolt mintegy egymilliárd eurós csökkentést, véleménye szerint ugyanis meg kell őrizni az EU azon képességét, hogy reagálni tudjon az esetleges új vészhelyzetekre - jelentette ki Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetési biztosa Strasbourgban kedden.

Az Európai Parlament plenáris ülésének a 2027-es uniós pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről folyatott vitáján a biztos elmondta, az Ukrajnát támogató uniós csomag 2027-es finanszírozását illetően az Európai Bizottság a pénzügyi eszköz mértékének megtartását javasolja. Hozzátette, hogy az Ukrajnának nyújtott hitel költségei jelenleg jóval alacsonyabbak az előzetesen vártnál, és a költségvetésben elegendő forrás áll rendelkezésre ezek fedezésére anélkül, hogy az más uniós programok megvalósítását veszélyeztetné.

Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője felszólalásában azt követelte, hogy az EU a jövő évi költségvetésből haladéktalanul és feltétel nélkül fizesse ki Magyarországnak a korábban befagyasztott, 6,3 milliárd eurós támogatási összeget. Állítása szerint az Európai Bizottság 2022-ben politikai okokból kezdeményezte a Magyarországnak járó kohéziós források egy részének zárolását.

Hozzátette, hogy a Tisza-kormány lemondott 2,1 milliárd euróról abból az összegből, amelynek felszabadítását korábban Orbán Viktor kormánya tárgyalta ki. 

A kérdés az, hogy ez a pénz, ami a magyaroknak jár, hova fog kerülni? Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján, ez a pénz Ukrajnába fog menni

- fogalmazott.

Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselője szintén ellenezte az uniós tanács költségcsökkentési javaslatát. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak egyre több kihívással kell szembenéznie.

A rendelkezésre álló forrásokat nem csökkenteni kell, hanem oda kell irányítani, ahol valóban az európai, és köztük a magyar polgárok érdekeit szolgálják.

A Tisza Párt képviselője három területen javasolta a költségvetés növelését: a kisvállalkozások versenyképességének támogatásában, a csalás és a korrupció elleni fellépés finanszírozásában, valamint az Erasmus+ ösztöndíjprogram megerősítésében. Üdvözölte a mezőgazdaságra, az egészségügyre és a külső határok védelmére szánt többletforrásokat is.

A migráció kapcsán kiemelte, hogy az EU-nak hatékonyabb külső határvédelemre van szüksége.

Ebben a helyzetben joggal tesszük fel a kérdést, miért fizet Magyarország továbbra is napi egymillió eurós bírságot, miközben az Európai Unió maga is egyre nagyobb hangsúlyt fektet az illegális migráció megfékezésére, és a külső határok megerősítésére

- tette hozzá.

Deutsch Tamás állításaira reagálva Kollár Kinga leszögezte, hogy a Tisza-kormány nem mondott le a korábban elveszítettnek tekintett kétmilliárd euróról. Közlése szerint a 2027 utáni, hétéves uniós költségvetésről szóló tárgyalások során már egymilliárd eurót sikerült visszaszerezniük, és folytatják az egyeztetéseket.

Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a 2027-es költségvetésben csökkennek az európai együttműködés szempontjából fontos programokra szánt források. Különösen a mezőgazdasági támogatások helyzetét bírálta, arra hivatkozva, hogy a gazdáknak az aszályokkal és a számukra kedvezőtlen kereskedelmi megállapodások következményeivel is meg kell küzdeniük.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti frakció ezért nyújtott be módosító indítványt, amely a válságalap összegét legalább 900 millió euróra emelte volna. Az EP azonban ezt leszavazta

- emelte ki.

A képviselő a következő hétéves uniós költségvetést is bírálta, amelyben szerinte 20 százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat, és egy közös alapba vonnák össze azokat. Úgy vélekedett, hogy ez súlyos következményekkel járhat az európai mezőgazdaságra, és végső soron az élelmiszerárakban is éreztetheti hatását.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!