Az OLAF az idei év elején kapott bejelentést visszaélés-bejelentőktől, akik szerint összeférhetetlenség merült fel az EGSZB pénzeszközeinek kezelése során. Az uniós költségvetésből finanszírozott tanácsadó testület az EU jogalkotási és szakpolitikai javaslatait véleményezi. Az OLAF sajtóosztálya megerősítette a Politicónak az ügy átadását az EPPO-nak, ám további részleteket nem kívánt közölni.

Az EGSZB szóvivője a Politicónak elmondta, hogy a testületet az OLAF tájékoztatta az ügy átadásáról. Hozzátette, hogy a gyanú felmerülésekor az EGSZB elnöke – a 2025 októberében megválasztott ír Séamus Boland – azonnal és saját kezdeményezésére fordult a csalásellenes hivatalhoz. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a testület vezetése rendkívül komolyan veszi az ügyet, és elkötelezett az átláthatóság, valamint az elszámoltathatóság mellett.

Az EPPO lényegesen erősebb jogkörökkel rendelkezik, mint az OLAF, mert míg utóbbi csupán közigazgatási vizsgálatokat folytathat, az ügyészség az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekben nyomoz, így jogosult házkutatást tartani és bizonyítékokat lefoglalni.

Az ügynek van egy másik szála is, az európai ombudsman tájékoztatása alapján az OLAF azt is vizsgálja, megpróbálták-e az EGSZB vezetői azonosítani a visszaélés-bejelentőt.

A Politico által megismert névtelen levelek szerint a felsővezetés arra utasította az EGSZB informatikusait, derítsék ki, mely alkalmazottak nyitották meg az OLAF weboldalát az azt megelőző hetekben. Az EGSZB közleményében azt írta, hogy a névtelen levelek súlyos személyes fenyegetéseket tartalmaztak, és nem a testület hivatalos visszaélés-bejelentési csatornáján keresztül érkeztek.

Címlapkép forrása: EU