Vágólapra másolva!

Kodály Zoltán Háry János című daljátékát 1926. október 16-án mutatták be a Magyar Állami Operaházban. A centenárium alkalmából az intézmény Háry100 címmel rendez jubileumi programsorozatot, amelynek részleteit október 7-én ismertették az Ybl-palotában. A daljáték október 17. és 25. között hét alkalommal lesz látható Béres Attila rendezésében, Sándor Csaba és Balga Gabriella főszereplésével, Halász Péter vezényletével.

Halász Péter véleménye szerint a Háry János nemcsak a magyar zenetörténet egyik legnagyszerűbb alkotása, hanem olyan mű, amely különleges érzékenységgel mutatja meg a magyar néplelket. 

Egy magyar karmesternek a Háry Jánost dirigálni nagy megtiszteltetés. Azért is, mert csodálatos a partitúra

– fogalmazott Halász Péter. A karmester kiemelte, hogy a mostani előadás zenei szempontból is különleges vállalkozás, hiszen olyan változatot szólaltatnak meg, amelyet a közönség eddig sem Magyarországon, sem külföldön nem hallhatott ebben a formájában.
Halász Péter felidézte, hogy a Háry János partitúrája hosszú évtizedeken át alakult. Kodály már az 1926-os ősbemutató után úgy érezte, hogy műve még nem nyerte el végleges formáját. A darab különböző előadásai eltérő zenei anyagot tartalmaztak. Példaként említette az 1948-as operaházi produkciót, amelyben már megszólalt a nyitány, miközben más számok kimaradtak. A mű történetéhez tartozik a Honvéd induló megszületése is, amelyet Kodály később a második kaland végére illesztett. 

A zeneszerző végül 1962-ben az Universal Kiadónak adott át egy partitúrát, amelyet a daljáték végleges változatának szánt. A jubileumi előadás zenei megvalósításának ezért egyik legfontosabb alapelve a szerzői szándék tiszteletben tartása.

 Halász Péter szerint a most elővett, rendkívül szép és tiszta partitúra különleges lehetőséget kínál arra, hogy a közönség Kodály végső elképzelése szerint ismerje meg a darabot.

A készülő előadás egyik érdekessége a teljes, mintegy tizenhat perces színházi nyitány megszólaltatása lesz. Halász Péter elmondta, hogy különösen szereti ezt a zenét, mert nagyszerűen megformált, önmagában is teljes értékű kompozíciónak tartja. A nyitány lehetőséget ad arra, hogy a közönség ráhangolódjon a színházi élményre, és már az első percekben megismerkedjen a később visszatérő zenei témákkal. Béres Attila rendezővel azonban úgy döntöttek, hogy a mai nézők számára a tizenhat perces, kizárólag zenekari bevezetés túlságosan hosszú lehet. „Annyit elárulhatok, hogy majd a nyitány folyamán fel fog menni a függöny, és egy nagyon aranyos jelenet lesz ” – mondta. A karmester hangsúlyozta, hogy a nyitány megszólaltatása különösen fontos számára, hiszen az a kompozíció szerves része, és zenei értelemben hozzátartozik Kodály végleges elképzeléséhez.

Halász Péter szerint a Háry János különlegessége éppen sokszínűségében és látszólagos ellentmondásaiban rejlik. A mű eredetileg népszínműnek készült, ám zenei kidolgozottsága végül az Operaház színpadára emelte. 

Műfaja sem sorolható be egyértelműen a hagyományos kategóriákba: nem opera, de nem is egyszerű népszínmű, hanem sajátos magyar daljáték.

A zeneszerző a magyar népdalokat olyan gazdag zenekari környezetbe helyezte, amelyben a francia impresszionizmus, Debussy hangszerelési világa és a nagy német zeneszerzői hagyomány hatásai egyaránt felismerhetők. 

Halász Péter felidézte Kodály gondolatát is, amely szerint a népdalok olyan ékkövek, amelyekhez méltó zenei foglalatot szeretett volna komponálni. A karmester úgy véli, hogy a Háry Jánosban ez kivételesen jól sikerült. A magyar népzene természetessége és a rendkívül igényes zenekari megformálás olyan egységet alkot, amely a művet a magyar zenetörténet különleges értékévé teszi.

A darab ugyanakkor nem csak zenei értelemben gazdag. Háry alakján és történetein keresztül a magyar önismeret, a humor, az önirónia és a nemzeti karakter különböző vonásai is megjelennek.

Ez az a nemzeti művünk, amely tényleg rólunk szól

 – fogalmazott Halász Péter. Mint hangsúlyozta, Kodály szeretettel fordul a magyarság felé, de közben kritikus is, és szarkasztikus humorral, többféle nézőpontból mutatja meg a magyar néplelket. A karmester szerint a Háry János zenei anyagában minden számnak dramaturgiai jelentősége van. A mintegy másfél órányi zene rendkívüli gondossággal megkomponált egészet alkot, amelyben nincsenek felesleges hangok.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Háry János századik évfordulója az intézmény idei évadának egyik meghatározó eseménye. A jubileumi előadássorozat mellett a daljáték bemutatóját követő napon Kodály-népdaldélelőttöt rendeznek, az Eiffel Műhelyházban pedig hétvégenként továbbra is látható a szeptemberben bemutatott Háry Jánoska című gyermekelőadás. A programsorozat célja, hogy Kodály művészete és a Háry Jánosban megjelenő gazdag népzenei örökség ne csupán a hagyományos operaközönséghez, hanem a fiatalabb generációkhoz is eljusson.

A Háry100 jubileumi programsorozatához és az 1956-os forradalom 70. évfordulójához kapcsolódva október 10-én, szombaton ünnepi hangversenyt rendeznek a Magyar Állami Operaházban. Ókovács Szilveszter kiemelte, hogy a koncerten Kodály Zoltán középső és késői alkotói korszakának művei kapnak helyet. A műsor egyszerre idézi meg a magyarság sorsáért érzett felelősséget és a Háry János sokszínű zenei világát. Elhangzik a Psalmus Hungaricus, a Háry János-szvit, a daljáték Sárkánytáncként ismert balettzenéje, az Ének Szent István királyhoz, valamint a Magyar népzene sorozat katonadalai. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Erdélyi Dániel, Csiki Gábor, Dénes István, Ujvári Gergely, Szennai Kálmán és Medveczky Ádám vezényli, a Psalmus Hungaricus tenorszólóját Brickner Szabolcs énekli.  Az esten bemutatják az Európai Örökség-díjat, az Europa Nostra-díjat is, amelyet az Ybl-palota 2017 és 2022 között megvalósult átfogó rekonstrukciója nyert el. A jubileumi hangverseny így egyszerre tiszteleg Kodály Zoltán életműve, a százéves Háry János és a magyar történelem meghatározó eseményei előtt.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!