Október 25-én visszaállítjuk az órát, és újra a téli időszámítás szerint élünk. Egy friss kanadai elemzés szerint, ha egyszer végleg megszűnik az óraátállítás, egészségügyi szempontból ezt az időt volna érdemes megtartani. De mi alapján jutottak erre a kutatók?

Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az évi kétszeri átállítás megszüntetését, a tagállamok azonban azóta sem tudtak megegyezni arról, melyik idő maradjon. Észak-Amerikában már a nyári idő felé mozdulnak: Kanadában Yukon, British Columbia és Alberta is áttért rá, az amerikai képviselőház pedig júliusban szavazta meg ugyanezt. A CMAJ kanadai orvosi folyóiratban október elején megjelent elemzés szerzői szerint ez rossz irány. A történelem is óvatosságra int: az Egyesült Államok 1974-ben, Oroszország 2014-ben lépett vissza az állandó nyári időtől, főleg a sötét téli reggelek miatt. De valójában miért is van szükség erre ez egészre?

Háborús spórolásból lett százéves szokás: így kezdődött

Az órák tavaszi előreállítása az első világháborúban kezdődött. 1916-ban először Németország vezette be, és a németek kérésére még abban az évben az Osztrák-Magyar Monarchia is: május 1-re virradóra tekerték előre először a mutatókat. A cél az volt, hogy a hadigazdaságra átállt országok kevesebb energiát használjanak. Ez az energiaérv mára sokat gyengült: a modern világítás mellett a megtakarítás elhanyagolható, egy kanadai vizsgálat szerint pedig egyes tartományokban csökkent, másokban viszont nőtt is az áramfogyasztás. Az árát viszont ma is megfizetjük: tavasszal elveszítünk egy óra alvást, és az átállítás utáni napokban átmenetileg több az egészségügyi panasz.

A biológiai óra a reggeli fényre hangolódik

Belső óránk ciklusa kicsit hosszabb egy napnál, nagyjából 24,2 óra, ezért naponta igazítani kell. Ebben a fény a legfontosabb jelzés: a reggeli előre hozza az órát, az esti késlelteti. A zárt terek és az esti képernyőzés eleve a késés felé tolnak. A British Sleep Society 2024-es állásfoglalása szerint a nyári időszámítás nem ad több világosságot, csak egy órával korábbra tolja a napirendünket. Nyáron ez alig feltűnő, télen viszont sokan sötétben indulnának el otthonról. Glasgow-ban a brit szerzők számítása szerint a téli napforduló idején csak 9:45-kor kelne fel a nap. Ha a munka és az iskola korábban ébreszt, mint amit a szervezet ritmusa diktálna, szociális jetlagről beszélünk. Megfigyeléses vizsgálatok szerint ez kevesebb alvással, rosszabb mentális egészséggel és anyagcsere-kockázattal jár együtt.

Mit kockáztatnak a sötét téli reggelek?

A téli depresszió (szezonális affektív zavar) hátterében a kutatók szerint elsősorban a belső óra késése áll, ezt igazítja helyre a kora reggeli fényterápia. Az állandó nyári idő a CMAJ szerzői szerint pont az ellenkező irányba hat. A betegség gyakorisága északabbra haladva szélességi fokonként 0,2 százalékkal nő, ami szintén a reggeli fény szerepére utal.

Sokat elárulnak az időzónák két szélén élőket összehasonlító vizsgálatok. A nyugati szélen, ahol később kel a nap, rövidebb az alvás, gyakoribb az elhízás, a szív- és érrendszeri betegség, a daganatos megbetegedés és a halálos közlekedési baleset, és a mentális egészség is rosszabb. Egy 2025-ös modellezés szerint mindkét állandó rendszer jobb a mostani átállításnál, de az állandó nyári idő egészségügyi haszna egyharmaddal kisebb, mint a télié.

Leginkább a kamaszok fizetnék meg az árát, akiknek a belső órája a pubertás idején amúgy is későbbre csúszik. Egy floridai vizsgálatban a tanítás előtti plusz egy óra napfény jobb matematika- és olvasási eredménnyel járt.

Az esti világosság haszna

Nem minden kutató ennyire egyértelmű. A Kenti Egyetem vezetésével készült, idén megjelent szisztematikus áttekintés szerint nyáron a nyári idő alacsonyabb összhalálozással és kevesebb közlekedési balesettel járhat, télen pedig a téli idő mellett rövidebb lehet az alvás. Pszichiátriai hatást nem találtak egyértelműen, és a szerzők szerint a bizonyítékok korlátozottak és vegyesek. A hosszabb esti világosság kedvez a munka utáni sportnak, a társasági életnek és a kiskereskedelemnek, ezt a CMAJ szerzői sem vitatják. Szerintük viszont az átállítás okozta ártalmak néhány hétig tartanak, az állandó idő hatásai viszont krónikusak lennének.

Mit tehetünk addig is?

A hazai alvásszakértők is a téli időszámítást tartják ideálisnak Magyarország földrajzi helyzete és a természetes bioritmus szempontjából. A kanadai szerzők javaslatai közül több bármelyik rendszerben segíthet: reggeli természetes fény az iskolákban és a munkahelyeken, indokolt esetben fényterápia, rendszeres alvás. A brit állásfoglalás szerint a napfény erősebben hat a belső órára, mint a lámpafény, ezért a reggeli órákban a szabadban töltött idő is sokat számít.

Források:

• Journal of Sleep Research - Crawford MR, Winnebeck EC, von Schantz M, Gardani M, Miller MA, Revell V, Hare A, Horton CL, Durrant S, Steier J. - The British Sleep Society position statement on Daylight Saving Time in the UK.
• European Journal of Epidemiology Steponenaite - A, Wallraff JP, Wild U, Brown L, Bullock B, Lall GS, Ferguson S, Foster RG, Walsh J, Murray G, Erren TC, Lewis P. - A systematic review of epidemiological studies into daylight-saving time & health identifying beneficial & adverse effects

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban! Megosztom Elküldöm

Kövess minket!

facebook óraállítás tél

Kapcsolódó cikkek