Léteznek az öregedésnek biológiai sajátosságai, de az idősebb generáció képviselői ettől még nem alkotnak egységes csoportot. Az életkor önmagában keveset árul el arról, kik vagyunk, mire vagyunk képesek, hogyan élünk és viszonyulunk másokhoz.

• Az öregedés nem jelenti szükségszerűen az önállóság és a testi egészség elvesztését.
• Az idősebb emberek képesek új ismereteket elsajátítani, a demencia pedig nem az öregedés természetes velejárója.
• Az idősebb generációk társadalmi szerepéről és empátiájáról alkotott sztereotípiákat kutatások is cáfolják.

Magyarországon a Haleon Hungary és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány októberi szakmai rendezvényén elhangzott adatok szerint több mint 3,1 millió ember tartozik az 50–74 éves korosztályba, vagyis a lakosság körülbelül harmada. Az idősebb generációk szerepe nemcsak az egészségügy, hanem a munkaerőpiac és a társadalom jövője szempontjából is meghatározó.

Az idősebb generációk tovább dolgoznak, mint elődeik

Ahogyan minden korosztályban, úgy az 50–74 évesek között is jelentős különbségek vannak egészségi állapot, képzettség és életút tekintetében – hangsúlyozza Monostori Judit demográfus. Napjainkban az idősebb emberek – a történelmi, gazdasági és társadalmi változásoknak is köszönhetően – általában képzettebbek, és hosszabb ideig maradnak jelen a munkaerőpiacon, mint az előttük járó generációk. Lehetőségeiket nem pusztán az életkoruk, hanem korábbi tapasztalataik, erőforrásaik és életkörülményeik is meghatározzák.

1. Az időskor szükségszerűen testi hanyatlással jár

Az öregedés természetes velejárója, hogy izomtömegünk és izomerőnk csökken, bizonyos testi funkcióink változnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elkerülhetetlenül elveszítjük mozgásképességünket vagy önállóságunkat.

Dr. Pukoli Dániel neurológus főorvos a Weborvosnak korábban elmondta: rendszeres testmozgással és megfelelő táplálkozással idősebb korban is sokat tehetünk állóképességünk és egészségünk megőrzéséért. Az is számít, hogy milyen a lelki állapotunk – minél inkább arra számítunk, hogy hanyatlani fog a testünk, annál valószínűbb, hogy ez be is következik.

A WHO mozgásra vonatkozó ajánlása szerint a 65 év felettieknek is heti 150–300 perc közepes intenzitású aerob mozgás javasolt, emellett legalább heti két alkalommal izomerősítés és heti három napon egyensúlyt fejlesztő mozgás. A rendszeres aktivitás segíthet megőrizni a fizikai funkciókat, és csökkentheti az elesések kockázatát.

Természetesen az egészségi állapot és a mozgáskorlátozottság befolyásolja, ki milyen mozgásformát végezhet. A lényeg azonban az, hogy a fizikai aktivitás előnyeiről idősebb korban sem kell lemondanunk.

2. Az idősebb emberek nem tudnak újat tanulni

A tanulás sem kizárólag a fiatalok kiváltsága. Bár idősebb korban egyes információk feldolgozása vagy új készségek elsajátítása több időt igényelhet, az agy alkalmazkodóképessége nem szűnik meg.

Az amerikai National Institute on Aging összefoglalója szerint az idősebb felnőttek továbbra is képesek új készségeket magukévá tenni, szókincsüket, nyelvi képességeiket fejleszteni. A kutatások alapján megfelelő tanulási idő mellett bizonyos újonnan elsajátított feladatokban – digitális készségekről, nyelvtanulásról vagy akár egy új szakma elsajátításáról legyen is szó – a fiatalabbakhoz hasonló teljesítményt érhetnek el.

Mindennek a jelentősége a munkaerőpiacon is felértékelődik. Bod Péter Ákos közgazdász arra hívta fel a figyelmet az említett szakmai rendezvényen, hogy az idősebb munkavállalók tudásának megújítása és a technológiai változásokhoz való alkalmazkodásuk a magyar gazdaság szempontjából is meghatározó kérdés.

3. A demencia az öregedés természetes velejárója

Az életkor a demencia egyik kockázati tényezője, de a demencia nem az egészséges öregedés természetes része.

Az időskori feledékenység és a demencia között fontos különbség van. Előfordulhat, hogy nehezebben jut eszünkbe egy név, vagy több időre van szükségünk egy információ felidézéséhez – ez még nem feltétlenül utal betegségre. A demencia ott kezdődik, ahol a kognitív hanyatlás olyan mértékű, hogy már a mindennapi életvitelt is akadályozza.

4. Az idősebb emberek nem aktív szereplői a társadalomnak

A nyugdíjkorhatár elérése nem jelenti automatikusan a gazdasági vagy társadalmi aktivitás végét. Sokan dolgoznak tovább, vállalkozást működtetnek, önkénteskednek, családtagjaikról gondoskodnak vagy egyéb közösségi tevékenységekben vesznek részt.

Az idősebb korosztályok képviselői éppoly sokfélék, mint a társadalom másik fele – nem azonos egészségi állapottal, anyagi lehetőségekkel vagy munkaerőpiaci tapasztalatokkal lépik át az ötödik x-et. Mindenkire önmagaként érdemes tekinteni, és főleg, nem az alapján értékelni, hogy dolgozik-e, vagy mennyivel járul hozzá a gazdasági teljesítményhez.

5. Az idős embereket nem érdekli, mit éreznek a fiatalok

A generációk közötti különbségeket gyakran úgy ábrázoljuk, mintha az idősebbek és a fiatalabbak képtelenek lennének megérteni egymást. A kutatások azonban ennél árnyaltabb képet mutatnak.

Egy 2023-ban publikált, 33 vizsgálat eredményeit összegző metaanalízis szerint az idősebb felnőttek átlagosan magasabb érzelmi empátiát mutattak, mint a fiatalabbak. A különbség kicsi volt, de az eredmény így is szembe megy azzal az általánosítással, miszerint az életkor előrehaladtával szükségszerűen csökkenne a mások érzései iránti fogékonyság.

Egy másik, 12 éven át tartó követéses vizsgálat sem talált életkorral járó empátiacsökkenést. A kutatók szerint az egyes korcsoportok között megfigyelhető különbségek részben generációs sajátosságokból, nem pedig magából az öregedésből fakadhatnak.

Ezek az eredmények nem bizonyítják, hogy minden idősebb ember megérti a fiatalabbakat, de azt igen, hogy az empátiáról nem lehet az életkor alapján ítéletet mondani.

A WHO életkori előítéletekről szóló jelentése arra is rámutat, hogy a generációk közötti személyes kapcsolatok segíthetnek csökkenteni a kölcsönös sztereotípiákat. Az öregedéssel kapcsolatos előítéletek tehát amellett, hogy pontatlanok, családi és munkahelyi kapcsolatainkat is megnehezíthetik.

Források:

• World Health Organization (WHO) – WHO guidelines on physical activity and sedentary behaviour (2020).
• National Institute on Aging (NIA) – How the Aging Brain Affects Thinking.
• National Institute on Aging (NIA) – Memory, Forgetfulness, and Aging: What's Normal and What's Not?
• Psychology and Aging – Jarvis AL és mtsai: Emotional empathy across adulthood: A meta-analytic review (2024).
• Emotion – Grühn D és mtsai: Empathy across the adult lifespan: Longitudinal and experience-sampling findings (2008).
• World Health Organization (WHO) – Global report on ageism (2021).

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!